Az őstermelői tevékenység adózása fontos része a mezőgazdasági vállalkozások működésének. Az alábbiakban összefoglaljuk az őstermelők legfontosabb adózási szabályait és lehetőségeit a 2024-es adóévre vonatkozóan.
A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 600 800 forintot). Itt hívom fel a figyelmet, hogy amennyiben nem éri el a fenti határértéket, sem elegendő a NAV által közölt eszja elfogadni, nyilatkoznia kell hogy nem keletkezett őstermelői tevékenységből jövedelme!
Az őstermelő háromféle módszer közül választhat jövedelmének meghatározására:
Átalányadózás választása 2024-re
A jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 32 016 000 forintot nem haladja meg. E határ felett már nincs lehetősége az átalányadózás választására.
Tételes költségelszámolás vagy 10%-os költséghányad alkalmazása
Ha az őstermelő a jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, akkor erről nyilatkoznia kell.
Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett, akkor 2025. május 20.-ig a 24SZJA-bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2025-re nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2024-re szja-bevallást benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101-nyomtatványon.
A nyilatkozatot évente meg kell ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást alkalmazni. Ha azonban az őstermelő 2024-ban átalányadózást alkalmaz és ezen a 2025-es évben sem kíván változtatni, akkor erről nem kell külön nyilatkoznia.
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámítása
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 600 800 forintot meg nem haladó része. Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét, azaz 16 008 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.
Az őstermelők családi gazdasága tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni, a NAK felé benyújtott és jóváhagyott ÖCSG alapítói határozatban szereplő részesedésük alapján.
A tagok az őstermelői tevékenységből származó jövedelem megállapításakor az őstermelőre vonatkozó módszerekből választhatnak.
Az alkalmazandó adózási módot – valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak külön-külön kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.
Átalányadózást az őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 128 064 000 forintot.
Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg.
Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg.
A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül csak annak a költségét – a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –, aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.